Nem csalás, nem ámítás a Stroganoff (pontosabban Stroganov) valóban régi orosz nemesi családnév, azonban arra egyetlen bizonyíték sincs, hogy a világhírű étel, a Stroganoff bélszín, róluk kapta a nevét.Az egyik legismertebb legenda szerint Stroganov (a francia átírás miatt lett Stroganoff) gróf szakácsa dobta fel az I. Péter cár idején népszerű húsos-hagymás-tejfölös ételt sóban eltett uborkával, és így kezdte világhódító útját a Stroganoff bélszín. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy Elena Molokhovets 1861-ben megjelent orosz szakácskönyvében szerepel először a “Movjadina po-strogonovski s gorchitseju“, azaz Marha Strogonov módra mustárral. A recept szerint a felkockázott marhahúst lisztben meg kell forgatni, majd kisütni és tejfölös-mustáros szósszal tálalni. Ebben a recetben nem szerepel a hagyma és a gomba, amely a klasszikussá vált Stroganoff módon készített húsok jellegzetessége.
Stroganoffra saját receptem van, bár bélszínből még sohasem csináltam, általában olcsóbb, nem túl inas marhahúst vagy sertéskarajt szoktam venni.
Hozzávalók 2 éhes emberre:
40 dkg hús (marha, sertés, de lehet csirke, pulyka vagy húsgombóc is)
2 fej lila hagyma
25 dkg gomba
1 nagy pohár tejföl
1 dl fehér bor vagy rose
8-10 apró télire eltett, csemege uborka
1 ek dijoni mustár
1 ek Globus mustár
só
bors
olíva olaj
frissen aprított petrezselyem
Kevés olíva olajon megpirítom a felcsíkozott, sózott, borsozott húst. Tényleg legyen aranysárga kérge! Ezután hozzáteszem a felszeletelt hagymát és gombát. Addig sütöm, amíg az összes gomba átsül. Ennyi idő a hagymának is elég, és az a lényeg, hogy a hagyma puha, de szálas maradjon. Ráöntöm a bort, hozzáteszem a mustárt és a tejfölt, valamint a csíkokra vágott csemege uborkát. Összeforralom.
Remek tésztával és rizzsel is. Ha akad friss, apróra vágott petrezselyem, akkor az is mehet a tetejére.
Myreille
Forrás: Moksha.hu
2010. április 14., szerda
„Antigravitációs” vízzel a processzorok hűtéséért
Amióta megszületett Moore törvénye, azóta problémát jelent a folyamatosan miniatürizálódó processzorok hőmérsékletének alacsonyan tartása. Az olyan trükkök, mint a tápfeszültség csökkentése, csak limitált eredményt hoznak, az integrált áramkörök zsúfoltsága miatt a napjainkban egymás mellé „szerelt” tranzisztorok százmilliói komoly hűtést igényelnek. Erre leggyakrabban léghűtéses (azaz ventilátorral szerelt) rendszereket alkalmaznak; hűtőfolyadék használatával ugyanis megdrágul a folyamat, nem is beszélve a víz elektronikus eszközökre gyakorolt hatásáról.
A Rochesteri Egyetemen mégis ez utóbbival kísérleteznek, melynek eredményeként sikerült kifejleszteni egy speciális eljárást. Szilíciumban létrehozott hidrofil minták segítségével a víz akár még a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni (amint az az alábbi, Engadgettől származó videón látszik is). Az egyetem optikai intézetében dolgozó Chunlei Guo és Anatoliy Vorobyev rövid, nagy intenzitású lézerimpulzusok segítségével volt képes kialakítani precíz, nanométerű struktúrát, ezáltal elérni a kapilláris, azaz hajszálcsöves hatást. A két kutató eredetileg fémeken próbálta ki az eljárást, de rájöttek, hogy szilícium felületen is hasonló eredményre juthatnak.
A szilícium normális körülmények között hidrofób, ami nem kedvező vízelvezetési szempontból. Víztaszító tulajdonsága miatt éltető folyadékunk apró gyöngyöket képezve „megül” a szilíciumon, ha a két anyag egymással kapcsolatba kerül - legalábbis addig, amíg segítségül nem hívjuk a nanotechnológia tudományát.
Guo és Vorobyev két és fél centiméter hosszú, 100 mikrométer széles „hornyokat” vájt a szilíciumba, melyek önmagukban nem simák. A lézer pontos szabályozásával nanoméretű „barlangokat” és „dombokat” alakítottak ki a felületen, aminek köszönhetően jelentősen javul, sőt, egyenesen megváltozik a szilícium vízelvezető képessége. Ráadásul ez a struktúra képes csapdába ejteni a fotonokat, ami szintén segítséget nyújthat a hűvösebb lapkák elkészítésében. A sötét felületek ugyanis jobban sugározzák ki a hőt, mint a világosabbak.
Természetesen, mivel kísérleti projektről van szó, kereskedelmi forgalomban megjelenő termékről még jó darabig nem beszélhetünk. Azonban, ha a kutatások továbbra is megfelelő eredménnyel haladnak, akkor nem kizárt, hogy a jövő processzorai víz- (vagy valamilyen folyadékalapú) hűtéssel rendelkeznek majd.
Szilágyi Szabolcs
Forrás: Terminal.hu
A Rochesteri Egyetemen mégis ez utóbbival kísérleteznek, melynek eredményeként sikerült kifejleszteni egy speciális eljárást. Szilíciumban létrehozott hidrofil minták segítségével a víz akár még a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni (amint az az alábbi, Engadgettől származó videón látszik is). Az egyetem optikai intézetében dolgozó Chunlei Guo és Anatoliy Vorobyev rövid, nagy intenzitású lézerimpulzusok segítségével volt képes kialakítani precíz, nanométerű struktúrát, ezáltal elérni a kapilláris, azaz hajszálcsöves hatást. A két kutató eredetileg fémeken próbálta ki az eljárást, de rájöttek, hogy szilícium felületen is hasonló eredményre juthatnak.
A szilícium normális körülmények között hidrofób, ami nem kedvező vízelvezetési szempontból. Víztaszító tulajdonsága miatt éltető folyadékunk apró gyöngyöket képezve „megül” a szilíciumon, ha a két anyag egymással kapcsolatba kerül - legalábbis addig, amíg segítségül nem hívjuk a nanotechnológia tudományát.
Guo és Vorobyev két és fél centiméter hosszú, 100 mikrométer széles „hornyokat” vájt a szilíciumba, melyek önmagukban nem simák. A lézer pontos szabályozásával nanoméretű „barlangokat” és „dombokat” alakítottak ki a felületen, aminek köszönhetően jelentősen javul, sőt, egyenesen megváltozik a szilícium vízelvezető képessége. Ráadásul ez a struktúra képes csapdába ejteni a fotonokat, ami szintén segítséget nyújthat a hűvösebb lapkák elkészítésében. A sötét felületek ugyanis jobban sugározzák ki a hőt, mint a világosabbak.
Természetesen, mivel kísérleti projektről van szó, kereskedelmi forgalomban megjelenő termékről még jó darabig nem beszélhetünk. Azonban, ha a kutatások továbbra is megfelelő eredménnyel haladnak, akkor nem kizárt, hogy a jövő processzorai víz- (vagy valamilyen folyadékalapú) hűtéssel rendelkeznek majd.
Szilágyi Szabolcs
Forrás: Terminal.hu
2 év az Emberiség szolgálatában?!?
Noh,újabb mérföldkő.
Most sikerült elcsípnem.
Igaz pár árával több van,ám tegnap sikerült 2 évnyi számítógépidőt "adományozni" az emberiség javára.
Csaknem 5 év "valós" időbe tellet mire idáig eljutottam. Ha belegondolok,sose hittem,hogy ennyi is összejön. Mikor kezdtem annó,akkor1 mai viszonylatba már lassú 1.2 Ghz proci ketyeget a gépemben,s közel 24 óra gépidőbe számolva! tartott neki 1-1 munka1ség feldolgozása.
Most nagyot lendített a 4 magos processzor. Igaz,picit "csalok" is,mert 1 oylan project fut a gépen,ami csomagonként kb 4óra átlagidő alatt dolgoz fel.
S mivel a gépem,akkor dolgozik,mikor én pihizek,illetve itthon vagyok,így napi szinten kb 10-12 órán át fut.Ezt beszorozva 4el,s már szépen lehet haladni.
Bár nem a statisztikák miatt csinálom.
Most sikerült elcsípnem.
Igaz pár árával több van,ám tegnap sikerült 2 évnyi számítógépidőt "adományozni" az emberiség javára.
Csaknem 5 év "valós" időbe tellet mire idáig eljutottam. Ha belegondolok,sose hittem,hogy ennyi is összejön. Mikor kezdtem annó,akkor1 mai viszonylatba már lassú 1.2 Ghz proci ketyeget a gépemben,s közel 24 óra gépidőbe számolva! tartott neki 1-1 munka1ség feldolgozása.
Most nagyot lendített a 4 magos processzor. Igaz,picit "csalok" is,mert 1 oylan project fut a gépen,ami csomagonként kb 4óra átlagidő alatt dolgoz fel.
S mivel a gépem,akkor dolgozik,mikor én pihizek,illetve itthon vagyok,így napi szinten kb 10-12 órán át fut.Ezt beszorozva 4el,s már szépen lehet haladni.
Bár nem a statisztikák miatt csinálom.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
