Rendszeres olvasók

Segíts az emberiségen?

2010. március 19., péntek

összevissza

Ezen koncertsorozat 1 állomásásn vettem részt. Szabadkán.


Barátommal 1ütt aki horvát magyar,neve is Horvát :) , itt dedikáltattam a könyvemet is. s ezt az idézetet ma találtam,s jutott eszembe ez az egész :


"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között, És megtanulod,hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal, És kezded megérteni,hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó, És hozzászoksz,hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget,a felnőtt méltóságával,nem pedig a gyermek kétségbeesésével, És belejössz,hogy minden tervedet a mára alapozd,mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. Egy idő után kitapasztalod,hogy még a napsugár is éget,ha túl sokáig ér. Műveled hát saját kertecskédet,magad ékesíted fel lelkedet,nem mástól várod,hogy virágot hozzon neked. És megtanulod,hogy valóban sokat kibírsz... Hogy valóban erős vagy. És valóban értékes."

Veronica A. Shoffstall

Peresze,sokan nem érthetitek ezt,amiről Đorle beszél,ám nekem sok midnent jelent! s nem csak nekem.

Nincsenek megjegyzések:

1 gondolat

Végül is csak robot vagyok, semmi több. Nem vagyok ember, még ha néha annak érzem is magamat. Legalábbis azt hittem, hogy az érzéseim olykor hasonlítanak az emberi érzelmekre.

De ez nem lehet igaz. Engem emberek alkottak emberek szolgálatára, és az emberek fognak megsemmisíteni, ha úgy akarják. Nem rendelkezem az ő elidegeníthetetlen jogaikkal.


(Rex –a Robot)


LESTER DEL REY